Miért drágulnak még mindig a lakások, ha elvileg egy éve válság van?

INGATLAN HÍREK  2021-04-28

És honnan ez a vásárlóerő? Hova tudnak még drágulni a négyzetméterárak? Főleg úgy, hogy már most is teljesen elszakadtak a hazai bérszínvonaltól. Szakértőkkel és ábrákkal igyekszünk elmagyarázni, hogy milyen folyamatok hajtják egyre feljebb az árakat és miért van az, hogy az év elején tízéves rekordra pörgött az adásvételek száma. „Megint drágultak a lakások”, „tízéves rekordon az adásvételek száma”, „robbanás előtt az ingatlanpiac” – olvasni hétről hétre a hírekben. Egy olyan időszakban, amikor elvileg egy éve keresleti válság van, nő a munkanélküliség és a bizonytalanság, a józan gondolkodás szerint az embereknek spórolniuk kellene, nem ingatlant venni. Legalábbis a legutóbbi, 2009-es válságnál ez így volt, elfogyott a kereslet, a lakásárak pedig a padlóra zuhantak. Akkor most honnan ez a vásárlóerő? Kinek van pénze lakást venni? Ráadásul úgy, hogy a 2014 óta tartó ingatlanpiaci bumm miatt irreálisan drágultak az ingatlanok. Ma egy fizetésből élő alkalmazottnak (azaz a felnőtt, dolgozó lakosság túlnyomó részének) gyakorlatilag esélye sincs, hogy hitel nélkül akárcsak egy kis lakást is vegyen magának. Akkor hova tudnak még egyáltalán drágulni az átlagos négyzetméterárak? Ebben a témában igyekszünk kicsit tisztába tenni a dolgokat. Látni lehet ugyanis, hogy azok a tényezők, amik az elmúlt években felfelé hajtották a keresletet, még most is velünk vannak, a járvány pedig olyan folyamatoknak ágyazott meg, amelyek szintén az ingatlanvásárlások felé terelik a vevőket. A cikknek nem célja, hogy jóslatokkal éljen az idei árakra nézve, csak annyi, hogy megértsük, miért nem gyengült az ingatlanpiac a koronavírus-járvány egy éve alatt.